A kihirdetést követő 90 napban bárki észrevételt tehetett az illetékes nemzeti park igazgatóságnál, ha megállapítása szerint egy földrészlet nem felelt meg a Natura 2000 hálózatba való felvétel kritériumainak, illetve ha olyan földrészletről volt tudomása, amely nem lett kijelölve, de megfelelt a kritériumoknak. A bejelentési időszak 2005. szeptember 14-én lejárt. Az érintett földrészletek ezután a MePAR-ban (mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer) tematikus rétegként lesznek feltüntetve. A Natura 2000 hálózat viszonya az egyéb védett területekkel A kijelölés részben a már meglévő természetvédelmi hálózatra épül, a korábban védett területek több mint 90%-a bekerült a hálózatba, ezek együttesen a Natura 2000-es területek 39%-át teszik ki. A kormányrendeletben kihirdetett területek kiterjedése 1, 95 millió hektár, ez az ország területének 21%-a. A Natura 2000 hálózat azonban nem helyettesíti, hanem kiegészíti a természetvédelem hazánkban korábban is alkalmazott eszközeit, a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket és természetvédelmi területeket.
Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A kijelölés alapja A kijelölés alapjául a kormányrendelet mellékleteiben meghatározott faj- és élőhelylisták szolgálnak, amelyek tartalmazzák a közösségi szinten jelentős növény és állatfajokat és élőhelytípusokat (ezek az úgynevezett "jelölő fajok", "jelölő élőhelyek"). Hazánkban az irányelvek mellékleteiben szereplő listákról 46 élőhelytípus, 36 növény-, 105 állatfaj, valamint 91 madárfaj fordul elő. A fajok és élőhelyek lehetnek közösségi jelentőségűek vagy kiemelt jelentőségűek. Ez utóbbiak fokozottan veszélyeztetettek és védelmük elsőbbséget élvez.
Hasonlóan átfogó természetvédelmi szakkönyv még nem készült Magyarországon, így mindazok számára kiváló segítséget nyújthat, akik ebben a témában szeretnének hiteles forrásból tájékozódni. A kötet 3000 példányban készült. Bolti forgalomba nem kerül, azonban a Pro Vértes Közalapítvány mint kiadó, a témában érdekelt civil szervezeteknek, oktatási intézményeknek, kutatóknak, múzeumoknak, megyei könyvtáraknak juttat belőle. A könyv az "Összefogással a természeti értékeink megőrzéséért" című projekt részeként, svájci támogatással valósult meg.
rendelet 2. § g) szerint olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amely a rendelet 2. A) és 3. A) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye, valamint rajta a 4. A) számú mellékletben meghatározott közösségi szempontból jelentős élőhelytípus található. Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület a 275/2004. ) Korm. rendelet 2. § h) szerint jellegzetes, közösségi szempontból jelentős természeti értékkel rendelkező terület, amelyen a rendelet g) pontjában foglalt fajokon és élőhelyeken kívül a közösségi szempontból kiemelten jelentős, a 2. B) és 3. B) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye vagy a 4. B) számú mellékletben meghatározott kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus található. 2002. végéig a 23 európai országban 61 védett természeti terület nyerte el a Diplomát. A kitüntetett területek mérete és az ott található élőhelytípusok rendkívül változatosak. Példaként hozható fel az ausztriai Krimml-vízesés, Németországban a Wurzacher Ried Természetvédelmi Terület tőzeglápjai, Svédországban a hatalmas Sarek és Padjelanta Nemzeti Parkok.