5 fontos pontban változott munkajog az év elején. 2015. január 1-jével a Munka törvénykönyve (Mt. ) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt. ) is több ponton módosult. 1. Részmunkaidő a gyerek 5 éves koráig A gyermeket nevelő szülőknek kedvezve változtattak az Mt. azon rendelkezésén, amely előírja a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. Eddig a gyermek 3 éves koráig kérhette a munkavállaló a munkaszerződés módosítását. Mostantól a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani - foglalta össze a változásokat Dr. Schnider Marianna, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének érdekvédelmi alelnöke. Hasonlóan módosult a Kjt. is: a törvény úgy rendelkezik, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a gyermek gondozása céljából.
Ezzel kapcsolatos korlátozás nincs – a "szükséges és indokolt intézkedés" így nem több gumiszabálynál. Igaz, a rendelet szerint lesznek még részletszabályok mindezzel kapcsolatban.
Ez amúgy sem volt korábban szokás. A végkielégítés mértékén nem változtat az új Mt., csak annyiban lesz más, hogy nem az átlagbér, hanem a távolléti díj alapján számítják ki. A most hatályos Mt. -ben az szerepel, hogy az a dolgozó, aki munkáltatói rendes felmondással távozik egy vállalattól, automatikusan végkielégítést kap. Az új szerint viszont ez csak annak jár, akit a munkaadó működésében bekövetkezett ok miatt (vagy a cég jogutód nélküli megszűnése esetén) bocsátanak el. Annak viszont nem jár, akit a képessége, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy alkalmatlansága miatt bocsátottak el. Ha a munkaügyi bíróság megállapítja, hogy valakit jogellenesen küldtek el egy cégtől, a munkaadó továbbfoglalkoztatási kötelezettsége megszűnik, csak akkor kell visszavenni valakit, ha diszkriminatív okból küldték korábban el. A dolgozó elmaradt bérét sem kell kifizetnie (12 havi bérének megfelelő kártérítést ítélhet meg a bíróság). Többféle minimálbér is lehet Különböző összegű minimálbéreket állapíthat meg a kormány ágazatok, régiók, munkakörök szerint, sőt, a gazdasági helyzet és a munkaerőpiac sajátosságai alapján is különbséget tehet.
fejezet - Munkáltató személyében bekövetkező változás VII. fejezet - Munkaviszony létesítése ■ Munkaszerződés ■ Munkaviszony létesítésének különös feltételei ■ Munkaszerződés tartalma ■ Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége ■ Munkaviszony kezdete ■ Eltérő megállapodás VIII. fejezet - Munkaszerződés teljesítése ■ Alapvető kötelezettségek ■ Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ■ Utasítás teljesítésének megtagadása ■ Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól ■ Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért IX. fejezet - Munkaszerződés módosítása X. fejezet - Munkaviszony megszűnése és megszüntetése ■ Munkaviszony megszűnése ■ Munkaviszony megszüntetése ■ Felmondás ■ Felmondási idő ■ Csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok ■ Végkielégítés ■ Azonnali hatályú felmondás ■ Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén ■ Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye XI. fejezet - Munka- és pihenőidő ■ Fogalmak ■ Napi munkaidő ■ Munkaidőkeret ■ Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén ■ Munkaidő-beosztás szabályai ■ Munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása ■ Munkaközi szünet ■ Napi pihenőidő ■ Heti pihenőnap ■ Heti pihenőidő ■ Rendkívüli munkaidő ■ Ügyelet és készenlét ■ Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések ■ Szabadság ■ Szabadság kiadása ■ Betegszabadság ■ Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság ■ Munka- és pihenőidő nyilvántartása XII.